Az öltözködés az önkifejezés eszköze, önmagam vállalásának mércéje. Azt veszem fel, ami vizuálisan örömet okoz, aminek az érintése simogatás a bőrömnek, ami adekvát a személyiségemmel és az adott pillanatnyi hangulatommal.
Ez a szemlélet határozza meg a vásárlási szokásaimat, jellemzően szerelem darabokat viszek haza. Köztem és a ruháim között gyerekkorom óta van egy fajta érzelmi kötődés, ebből fakadóan vigyázok is rájuk, hiszen azt szeretném, hogy sokáig viselhessem azokat.
A szerelemben nincsenek szabályok, lehet second hand, vintage, retro, fast fashion vagy designer cucc. De amiben csúcsra pörög a minden, az a made by me.
Aki vásárolt már designer terméket pontosan tudja, milyen szuper érzés megszerezni majd hazavinni a zsákmányt, aztán dédelgetni, viselni, dédelgetni, viselni, dédelgetni, dédelgetni, dédelgetni…
Van egy elméletem, amit részben személyes tapasztalatból, részben emocionális érzékenységből barkácsoltam. Szerintem a designerek és alkotásaik között kötődés van, hiszen általuk teremtettek. Egy designer darab megvásárlásakor pedig nem csak a tárgyat magát, de az alkotás során ahhoz kapcsolódó pozitív energiákat is megnyerjük. A minőségen túl számomra ennyivel több egy designer darab.
Szintet léptem.
Pár hete részt vettem egy workshopon, ahol megalkottam a saját tervezésű táskámat, és imádom, mert én magam vagyok, de legalábbis egy részem.
Egy örökkön örökké darab, a teremtményem… fogadjátok szeretettel.
