Köztünk nincs meg a kémia. Amióta a normcore megpimpelte, ugyan közelebb kerültünk egymáshoz, de még vannak fenntartásaim. Azt hiszem a viszonyunk nem lesz több egy kellemes afférnál.
Trench coat, magyarul ballonkabát, vagy – a nyelvi találékonyság vadhajtásaként, úgymond fonetikusan és kiábrándítóan – trencskó.
Igazi túlélő, hiszen csaknem két évszázada jelent meg, de eddig még egyszer sem sikerült leradírozni a divattérképről.
Minden akkor kezdődött, amikor 1823-ban a skóciai Charles Macintosh vegyész addig vegyészkedett, mígnem feltalálta a viaszozott pamutot, azaz az első vízálló textíliát.
1853-at írunk, John Emary posztógyáros szabadalmaztatja az első vízlepergető anyagot, amit Aquascutum, azaz „vízpajzs” márkanéven dob a piacra.
1856-ban Thomas Burberry megalapítja a Burberry divatmárkát, 1879-re kifejleszti, 1888-ban pedig levédeti a gabardint. Az új vízálló pamutanyag jól szellőző és könnyű, amiért világszintű népszerűség a jutalma.
Az eredetileg katonai felhasználásra szánt ruhadarab előde már a második búr háborúban szolgálta a brit hadsereget, de igazán az első világháború hozta meg neki a népszerűséget. Meg sem várva a háború végét, kimászott a lövészárokból és a Burberry védjegyévé válva egészen Hollywoodig kapaszkodott.
A máig igen népszerű, klasszikus Burberry külső változatlanul hordozza az alapvető, eredeti trench coat jegyeket (khaki szín, széles gallér, kettős mell- és hátrész, duplagombolás, vállpántok, D alakú öv, ujj-pántok), de a vonalvezetés – elsőként a női fazonok esetében – már az 1960-as évekre lényegesen szofisztikáltabbá vált. Jelenleg számos fazon közül választhatunk, de az ikonikus gallér, váll- és ujjpánt, illetve a D alakú öv állandó elemek maradtak, ezek nélkül nem trencskó a trencskó.
No, de most már jöjjön egy kis személyes…
Hatalmas népszerűsége ellenére az én tetszésemet nem nyerte el. Akad köztük ugyan kivétel, ezt például szívesen viselném, de lássuk be, ennek nincs sok köze a klasszikus ballonhoz.
Az általános megítélés szerint elegáns és szexi; azt is mondják, hogy stílusos viselet, örök darab, a kapszulagardrób kötelező eleme. De nem nekem! Számomra kissé slampos, kissé középszerű, és gondolkodás nélkül választok helyette állandó darabnak a gardróbomba egy camelt. Különösen a rövid fazonokat nem tudom mire vélni. A klasszikus hossz hiánya maximálisan jellegtelenné, fazontalanná változtatja a kabátot.
Mindezek ellenére úgy döntöttem, teszek vele egy próbát. Szándékosan egy, a klasszikus fazonhoz közel álló, de annál azért világosabb bézs színű darabot választottam.
Mutatom és írom, mire jutottam.
Ami jól áll neki, az a normcore-ra hajazó farmer-póló kombó, azaz a lezser, kissé hányaveti, közömbös attitűd.
Kizárólag casual oufitekhez ajánlom. Az elegáns, klasszikusan elegáns megjelenést agyoncsapja.
Az alapszetthez én a klasszik dorkót választottam, de bármi jó, ami laza és kényelmes.
Azt olvastam egyébként a Vogue-ban, hogy kezdhetünk lecsavarodni a chunkyról, mert visszatérnek a klasszikus formák.
A sablonszett kiegészítőkkel már érettebb stílust tükröz úgy, hogy közben az outfit kényelmes benyomása mit sem változik.
Egy kicsit vadabb irányba is elvihető az alapszett, mivel a ballon szereti a vagány dolgokat.
Behergelve egy kis neonnal és hologrammal, egészen futurisztikus és kicsit sem unalmas az összhatás.
Nem kell leragadni a farmer&póló alapnál, azonban egy bájosabb, nőiesebb szett esetében is kötelező megtartani a ballont éltető lezserséget.
A kabáttal azonos színű plüss felső váratlan eleganciát kölcsönöz a kabátnak.
A monokróm outfit egyébként mindig tökéletes választás!
Az anyaga, a fazonja és – jelen esetben – főleg a színe miatt fennáll a veszélye annak, hogy a kabát védőköpeny jellegűvé válik.
Ennek kivédése érdekében az alapöltözet minimum fele árnyalatában igazodjék a kabátéhoz, és/vagy maximum a fele legyen sötét színű.
